Donászy Magda:Március 15-ére
Zászlók díszítik ma
az utcákat végig,
márciusi szélben
szállnak fel az égig.
Álljunk meg előttük
csak egy pillanatra,
emlékezzünk vissza
arra a nagy napra!
Az a nap a népnek
szabadságot adott,
mi sem felejtjük el
azt a dicső napot.
Nem kétséges, hogy március 15. az a nemzeti ünnepünk, ami leginkább a közgondolkodás részévé vált.
Ünnep, amit nem kell magyarázni, bár az 1848-as forradalom és szabadságharc történetét – épp a részletek érdekessége miatt – érdemes újra és újra felidézni.
Ünnep, ami megihletett költőt, írót, muzsikust és festőt – a nemzeti mitológia részévé vált.
1848. március 15-én a magyar emberek kokárdát tűznek a ruhájukra, és az épületeken is magyar zászlót lenget a szél. Minden településen megemlékeznek az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő hőseiről, megkoszorúzzák a 48-as emlékműveket, szobrokat.
A márciusi ifjak előtt tisztelegve február végétől iskolánk 12 tanulójával készültünk a nap eseményeinek felidézésére. A gyerekek ötletei alapján napról napra bővült a forgatókönyv, amelyben versek, dalok, táncok váltották egymást. Az ünnepi dekoráció Nagyné Vass Franciska szakoktató kreativitásának köszönhető. Munkáját a tizedik évfolyamos, és végzős divatszabóink segítették. A közönség fergeteges tapsa arra enged következtetni, hogy méltón emlékeztünk meg a haza nagyjaira. A forgatókönyvet szerkesztette Sólyomváriné Kovács Katalin, és Tóth Erzsébet tanárnő, a koreográfiák megálmodásában, betanításában nagy segítségünkre volt Fülöp Tibor testvér. A hangosításért Emri Dánielnek tartozunk köszönettel.
