2023. június 9-én rendeztük meg iskolánk ballagási ünnepségét a Don Bosco Sportközpontban. A hagyományokhoz híven felcsendült a Gaudeamus igitur dallama, és ekkor megláttuk a gyönyörű, ünnepi ruhában vonuló végzős tanulóinkat. Mindig felemelő ez a pillanat.
Amint ünnepelt diákjaink elfoglalták helyüket, a számtalan műsorban narrátorként már bizonyító Kalocsai Miklós 11. A osztályos tanuló megnyitotta az ünnepséget. Gyönyörű szavalatok következtek ezután: alsóbb éves tanulók köszöntek el végzős társaiktól, valamint a végzős tanulók is búcsúztak szeretett iskolájuktól. Ezután Csikó Roland 3/11/B osztályos tanulónk csalt könnyeket a szemünkbe mesés hangjával. Pintér Béla megható dalát, a Homokba írva című dalt adta elő, mellyel emlékeztetett minket arra, hogy bármit is érjünk el az életben, szeretet és szívből jövő megbocsátás nélkül semmik vagyunk.
Idén Ráki Emília 9. A osztályos tanuló mondott búcsúbeszédet végzős tanulóinknak, majd egy újabb csodálatos dal következett Farkas Attila tanár úr előadásában. „Elbúcsúzunk, holnap már távol vagyunk, húsz év múlva lehet, hogy találkozunk.” -énekelte a tanár úr, s mi szinte láttuk a lelki szemeinkkel, hogy ez bizony így is fog történni.
Ehhez Isten áldását is megkapták végzőseink útravalóul, Kővári László SDB atya gyönyörű áldásával, s így már nyugodt szívvel kezdhetik el felnőtt, önálló életüket.
A tanulással eltöltött hosszú évek fáradságos munkájának gyümölcse végül minden szorgalmas diák számára beérik. Ennek megkoronázásaként Kazincbarcika város polgármestere, Szitka Péter úr idén Mihók István 3/11/C osztályos tanulónak adta át a Polgármesteri Hivatal által megajánlott jutalmat, majd a legfontosabb pillanat, az ünnepélyes bizonyítványátadás következett. A végzős osztályok egyenként, osztályfőnökükkel együtt vonultak ki, és vették át Igazgató úrtól a már megszerzett szakmai tudásukat bizonyító oklevelüket. Ebben a pillanatban jónéhány szakma gazdagodott az új, frissen végzett szakembereink által.
Igazgató úr ünnepi beszéde véglegesen útjára bocsátotta felnőtt, s immár volt diákjainkat, akik ezután családjuk körében ünnepelhettek tovább.
Hálatelt szívvel gondolunk ezekre az emlékezetes pillanatokra, s reméljük, Isten segítségével egyszer valóban találkozunk még. (DNK)
