, ,

Lelki nap – „Az elvetett mag…”

In the hands of trees growing seedlings. Bokeh green Background Female hand holding tree on nature field grass Forest conservation concept

Nagyszerdán, lelki napot tartottunk iskolánk pedagógusainak és oktatóinak, melyet a Miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgatója, Holczinger Ferenc atya és Tímár Dániel, papságra készülő jezsuita növendék vezettek. Fontosnak tartottuk, hogy Húsvét előtt segítsünk kollégáinknak megállni egy pillanatra, megpihenni és lelkileg készülni a szép ünnepekre.

 A nap központi témája Jézusnak a Magvetőről szóló példabeszéde volt (Mt 13, 1-23). Mielőtt ezt meghallgattuk volna, első körben egy személyes reflexióra, megosztásra került sor. A téma egyszerű volt: „Mi van itt és most a szívedben? Hogy van itt? Mi az, ami különösen is hálával tölt el itt az iskolai munkádban és életedben?”

Jó volt tapasztalni, hogy mindenki megosztotta az érzéseit. Voltak, akik nagyon őszintén megnyitották magukat, megmutatva személyes érzéseiket, mint egy ajándékként adva azt a közösség számára, lehetővé téve azt, hogy még jobban megismerjük egymást. Ezekből a reflexiókból kiderült, hogy kollégáink nagyon hálásak azért, hogy itt dolgozhatnak a Don Bosco Iskolában. Örömmel dolgoznak ebben a misszióban, amelyet a leginkább rászorulók megsegítésére tesz az iskola. Nekünk vezetőknek is jó volt hallani azt, hogy kollégáink megelégedettek és szívesen végzik nap mint nap ezt a szolgálatot, ami, valljuk meg őszintén, sokszor egyáltalán nem könnyű

A lelkinap második részében egy meditációs gyakorlaton keresztül hallgattuk meg a Magvetőről szóló példabeszédet. Ferenc atya vezetésével segítséget kaphatunk ahhoz, hogy őszintén magunkba nézünk, hogy mi milyen talaj vagyunk? Isten igéje vajon milyen talajra hull bennünk, mennyire tudunk együttműködni Isten kegyelmével?

Rácsodálkozhattunk arra is, hogy Isten mennyire nagylelkű mindannyiunkkal szemben, állandóan jön és hinti az ő Igéjét. Mindig kapunk jeleket életünk folyamán és mennyivel jobb, ha meg tudjuk nyitni előtte a szívünket, hogy az elvetett mag meg tudjon gyökerezni életünkben.

A nap zárásaként szentmisét ünnepeltünk, ahová eljöttek a technikai dolgozóink is. Fontosnak tartjuk, hogy tanárok, oktatók, irodai dolgozók, takarítok együtt legyünk Jézus előtt is, hiszen mindannyian testvérek vagyunk az Úrban.

A szentmisében Ferenc atya egy szép hasonlattal világította meg, hogy Isten olyan, mint a Nap, ami mindenkire árasztja fényét és melegét, neki nem számít, hogy ki milyen pozícióban van. Ahogyan a Nap nem tud nem világítani, úgy Isten sem tud nem szeretni és nem keresni bennünket. Ha be tudjuk fogadni az Ő fényét életünk békés és boldog lesz.

Kirner A. Zoltán SDB

igazgatóhelyettes

Hasonló tartalmak